A háború kamrája 

1944-ben érkezett el Magyarország 20. századi történetének talán legsötétebb fejezete. A trianoni békediktátummal jelentéktelen súlyúvá degradált ország két nagyhatalom, illetve két szövetségi rendszer háborús frontvonalába került, és a területén átvonuló totális háború a megsemmisülés szélére sodorta. Sztálin már jóval a háború vége előtt elhatározta, hogy lehetőség szerint megszállja, és valamilyen módon a birodalmához csatolja Közép-Európát.

 

A Vörös Hadsereg tehát miközben megszabadította Magyarországot a német megszállóktól, azonnal megkezdte a saját uralmának kiépítését. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal aláíratott fegyverszüneti egyezmény szinte korlátlan lehetőséget nyújtott az ország gazdasági megszállására, politikai életének manipulálására a kollaboráns kommunisták érdekében és alkalmat teremtett bármilyen önkényeskedésre a lakossággal szemben.